10 nap Montenegróban – 2. rész

Irány a Piva-kanyon

Megint autós nap jött, itt volt az ideje átköltözni a Piva-tóhoz. A Piva folyót az 1970-es években duzzasztották fel, a völgyben egy csodálatos, türkiz színben játszó tó keletkezett. Eredetileg a Maglićot szerettük volna megmászni, de a Durmitorban szerzett tapasztalatok alapján a meleggel nem volt kedvünk hadakozni, ezért a Piva-tó és a környező hegyek felfedezését választottuk.

Át a Sedlón

Az út a Sedlón keresztül vezetett. A nyereg alatt van egy kis kávézó, ott megálltunk egy törökös kávéra. A nyeregig is szép az út, de utána tényleg meseszép a P14-es. Ennek a szépségnek ára van, ide gyakorlott sofőr kell, mert keskeny az út és nincs korlát. Gyakran centizni kell, hogy a szembejövő elférjen. A 10 tonna feletti járművek ki vannak tiltva, így szerencsére buszokkal nem lehet találkozni. Az út mellől túraútvonalak indulnak, ilyen helyeken vannak nagyobb parkolásra alkalmas helyek. A Bobotov Kukra is indul egy könnyebb ösvény, és a Prutaš-hegyre is fel lehet menni.

A hegyi út vége felé van egy kis kávézó, ami mellett van egy barlang, és szép a kilátás. Itt lehet venni mézet és sajtot. A sajtot olajban tartósítják, és befőttes üvegben árulják. Nagyon finom. A kávézó előtti szakaszon van egy közlekedésbiztonsági performansz, itt található egy rövid szakasznyi korlát és egy 40-es tábla…

A hegyek után egy fennsíkon kanyarog tovább az út egészen a tóhoz vezető szerpentinig. Sok kanyarra, alagútra kell felkészülni, és oda kell figyelni, mert itt is keskeny az út.

Kilátás a kávézó feletti kis dombról

Vrbnica kemping

Pulzine-ban bementünk a turisztikai információs irodába térképért. Egyféle térképük van, amin szerepel a Durmitor is, ezért a méretaránya nem épp túrázáshoz való, de legalább van rajta információ. Vettünk még egy monográfiát a környékről. Rövid angol nyelvű szövegek a környék látnivalóiról és történetéről. A Google és Wikipedia oldalaknál jóval bővebb tudást lehet belőle szerezni… Persze így is elég szűkszavú.

Miután felszerelkeztünk térképpel és a kis füzettel, elindultunk a kempingbe. Ez a kemping sokkal jobb, mint a Mlinski Potok, kevésbé zsúfolt, és a Vrbnica patakban egy kis fürdőhelyet alakítottak ki. Reggelit, ebédet és vacsorát is lehet kérni, van sör, üdítő és kávé.

A napot pihenéssel töltöttük, mert másnap a Stabansko tavakhoz készültünk.

Piva-tó

A Stabansko tavak

A Google Mapson a névadó falu nincs fenn, felesleges keresni. A kempingtől el kell indulni autóval felfelé, és a zöld kerítéses háznál lévő köves parkolóban letenni az autót. Onnantól kezdve a táblákat kell követni a tavak felé. Egy ideig aszfalton kell menni, utána egy dózerutas szakasz következik, végül beérünk az erdőbe.

Az erdőben kezdődik egy erős emelkedő. Kicsit olyan a terep, mintha lépcsőn mennénk fel, vízszintes és kaptatós szakaszok váltják egymást.

A kisebbik tó felett

Az első tónál lepkeorgia fogadott minket, rengeteg repült virágról virágra. A narancssárgák elég nyugtalanok voltak, nekem sikerült egy nyugodtabb fekete-fehér példányt fotózni. Kis ücsörgés után elindultunk a következő tóhoz. Ismét egy erős emelkedő következett, végül megérkeztünk a nagyobbik tóhoz. Itt található egy forrás is, amit kicsit keresni kellett, de a nyíl alapján egyértelműen meglett.

A nagyobbik tó

Kávézombit kicsit győzködni kellett, hogy még menjünk fel a Zemunica forráshoz, ami csak 1,1 km-re van, tényleg nincs messze… A táblán nem szerepelt, hogy kb. 2-300 méter szint is benne van ebben a távban, így megint egy erős emelkedőn találtuk magukat. Az erdőnek is vége lett. Egy szép, zöld völgyben tartottunk egy hágó felé. Végül a hágó alatt megtaláltuk a forrást. Úgy gondoltuk, megéri a kockázatot a hideg víz, és ittunk belőle. Később se lett semmi bajunk tőle, annak ellenére, hogy itt aktív legeltetés is folyik.

A forrás

A fennsík nem volt már messze, a birkaösvényen kimentünk körülnézni. A távolban láttuk a pásztort és a birkákat, ők épp lelefelé indultak a forráshoz. Kinéztünk egy kis magaslatot, hogy ha már itt vagyunk, akkor oda felmegyünk körülnézni. Közben láttunk lovakat, teheneket.

A tó fentről
Kilátás
Lovak

Visszafelé sétálva a lovak közelebb jöttek, és elég csúnyán néztek a tehenekkel együtt. Errefelé nem olyan szelídek, mint Romániában. Viszont pásztorkutyákat nem láttunk. Ebből lehet arra következtetni, hogy talán nem élnek itt medvék. Vagy a háziállatok sokkal agresszívabbak.

Lefelé gyorsabban haladtunk, bár a végére eléggé elfáradtunk. Másnapra autós felderítést terveztünk.

Scroll to Top