Aradon él a Zarándi-hegység legjobb ismerője, Stefanov Titus, nála jártam július 15-én. Titi bácsi rengeteget tud mesélni, biztos vagyok benne, hogy még sokszor meglátogatom és nemcsak a Zarándról beszélünk, hanem Czárán Gyuláról és a Kárpátokban tett túráiról is. Titi bácsi Czárán életét és tevékenységét kutatja, gyűjti a vele kapcsolatos tárgyi emlékeket. Turistajelvények gyűjteménye is van, kaptam tőle ajándékba kettőt, az egyik Kávézombié.
Voltak kérdéseim, de Titi bácsi szívesen beszélt és szívesen megmutatta a könyveit, a jelvénygyűjteményt, fotóalbumait. Szeret maketteket építeni, most éppen Czárán Gyula menyházai villáján dolgozik. Megpróbálom a 4 órányi beszélgetést összefoglalni és rendszerbe szedni, Czáránról is sokat beszéltünk, de mivel nem ő a fő téma, így vele kapcsolatban talán egyszer lesz egy másik poszt.
A kezdetek
Titi bácsi 1940-ben született Aradon. A Zarándi-hegységet 12 évesen szerette meg, ahová egy barátjával ment először. Marhákkal találkoztak egy legelőn, Titi bácsi barátja kiabált a teheneknek, hogy Manci. Erre szólt a gulyás, hogy ne legyenek hangosak és ne csapkodjanak, mert ott a bika. Viszont késő volt, a bika támadt. Titi bácsi ennek ellenére megszerette a Zarándot és Manci iskolájának hívja. 17 éves koráig vízipólózott, de a sportorvos szívproblémát talált, és vége lett a sportkarrierjének. Ezután Titi bácsi szólóban végigment a Fogaras-gerincen és a túrázásra kezdett koncentrálni.
Nagy túrák
1982-ben látta Rockenbauer Pál filmjét a Kék túráról, és meg akarta csinálni. Nehéz volt kijutni, mert Romániából csak minden második évben lehetett külföldre menni. Nagy-Milic-Kőszeg volt az első szakasz, Kőszeg-Baja a második. Baján miskolci túrázókkal találkozott, a déli részt velük csinálta meg Ópusztaszerig. Megcsinálta a 2700 km-es kört, és a 271. számú jelvényt kapta a teljes körért. A kék túrás jelvényeiből szép gyűjteménye van.
Titi bácsinak a Kárpát-koszorúból csak egy 180 km-es szakasz hiányzik. A Fogaras 70 km hosszú főgerincét többször teljesítette. A Zarándi-hegység 103 km-es főgerincén is végigment, ráadásul a turista jelzéseket festette fel. A Zarándnak van a leghosszabb főgerince Romániában, a második helyezett a Fogaras. A Zarándhoz kaptunk néhány gyakorlati tippet, egyébként kb. 60 emberről tud, akik végigtúrázták a 103 km-es turistautat. További érdekesség, hogy az E-7-es, Európát átszelő, az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel összekötő turistaút is a Zarándon megy végig. (Ezekről a nagy távolságú európai turista utakról nem találtam sok infót, Nagylaknál megszakad a a térképeken, viszont Titi bácsitól megkaptam az Arad megyei útvonal füzetkéjét és pálinkás pohár járt az Arad megyei szakasz teljesítéséért 2007-ben.)
Aradi turista egyesületek
Aradnak a forradalomig 4 turista osztálya volt, amelyek a gyárak köré szerveződtek. Titi bácsi a ’90-es évek elején egy turista csoportot szeretett volna létrehozni, de nem sikerült, mert mindenki főnök akart lenni. Jelenleg Arad legerősebb egyesülete a Condor Club, náluk van a tájfutás is.
A tájfutásnak nagy hagyománya van Aradon. 1947-ben Dávidházy Kálmán a Zarándi-hegységben rendezte meg Románia első tájfutó versenyét, amelyet akkor „terepgyakorlatnak” neveztek. 1948-ban a „turisztikai tájékozódási verseny” kifejezést kezdték el használni. Abban az évben két ilyen versenyt tartottak. 1957-től nevezik Zaránd Kupának és ősszel rendezik meg a versenyt. Dávidházynak és az aradi sportolóknak jelentős szerepe volt abban, hogy Romániában a tájfutás elterjedt, és népszerűvé vált.
Titi bácsi büszke a városára, Arad mindig mindenben első volt a környéken. ”Arad marad.” Úgy gondolta, hogy az aradi turista egyesületek történetéről érdemes lenne kiadni egy könyvet, amely egyelőre román nyelven elérhető. A fotókat a könyvhöz Siska Szabó Zoltán aradi fényképész készítette. Ő fogja lefordítani a könyvet magyar nyelvre. Titi bácsi azt szeretné elérni, hogy minél többen elolvassák a könyvet, így román nyelven írta meg. A könyvben nem szerepelnek fotók élő személyről, kivéve Titi bácsiról. A könyvet azért írta, mert valakik nem tudnak dolgokat, mások nem akarnak tudni. Fontosnak tartja, hogy mindenki hagyjon maga után valamit.
Mióta túráznak a Zarándban?
1831-ben Orczy aradi főispán céllövészet versenyt szervezett annak örömére, hogy Arad szabad királyi város címet kapott. Ez volt az első alkalom, hogy a Zarándban sporttal kapcsolatos esemény történt. Az Aradi Tornaegyesület 1879-ben alakult, volt céllövészeti, kerékpáros, torna és turista osztálya. 1880-ban Radna-Arad távgyalogló versenyt rendeztek. 1899-ben alapították meg az Arad Hegyvidéki Turistaegyesületet, amely 1903-ban az Aradi Turista Egyesületre módosította a nevét.
Titi bácsi kedvenc útvonala
A solymosi vár és a gerinc a Livorscuig és onnan a völgyben vissza a faluba. 1970-es végén egy tavaszi napon primulákat szerettek volna nézni. Egy egyszerű szálláshelyen aludtak, ahol volt priccs, szalma, lehetett főzni, minden megvolt, amire egy túrázónak szüksége lehet. Köd lett reggelre, ami hó volt valójában, de félálomban ködnek hitték.
Merre menjen, aki először jár a Zarándban?
Titi bácsi a solymosi és a világosi vár megtekintését javasolja. A hegység keleti része látványosabb, sziklásabb, vadabb.
Köszönöm Milka Zsoltnak, hogy segített összehozni a találkozót. Sok mindent sikerült megtudni, például azt, hogy a solymosi vár mellett van forrás. Ennek a hétvégén utánajárunk.