Húsvét idén április 20 környékére esett, ami már kellemesebb időjárást jelent a túrázáshoz. Egy kisebb társasággal mentünk a szokásos cserna parti kempingbe a Dumbrava panzió mellé. A fő cél a Domogled volt.
Ceszna-szurdok pénteken
Most először élvezhettük azt, hogy nem kellett a határátkelőn megállni, így az utazási idő is kiszámíthatóbb lett. Nyugodtan hasíthattunk a pályán Lugosig, aztán kicsit lassabban Herkulesfürdőig. Dél körül már a letáborozás is megvolt úgy, hogy még a Pennybe is bementünk. Délután a Ceszna-szurdokba.
A Ceszna-szurdokban éppen csak éledt a természet, így a sziklafalakból kicsit többet láthattunk. A patak vízhozama is jóval nagyobb volt, mint amikor ősszel jártunk erre, így a nagy vízesésnél is elég sokat időztünk. Kíváncsiságból elmentünk az esztenáig, hátha van arra valami vendéglátás, de valószínűleg túl korai volt még az április vagy nem működik már.
Domogled
Reggel korán elindultunk a Domogled túrára. Az ösvény szerpentines eleje könnyű, és szép kilátás vár az emberre, ha feljut a kis kilátó hidacskáig. Eddig azoknak is érdemes feljönni, akik nem törnek a Domogled csúcsára.
A lui Serban barlangba bementünk, ameddig két lábon és nem kúszva be lehet menni. A barlang után jön a meredekebb, sziklás rész egy kis mászással. A Kis-Domogled és a nagy között füves legelőt találunk. Kis ereszkedés, aztán mászás, és máris a Nagy-Domogledről nézegetheti a túrázó a tájat. Innen jól látszik a Duna a Kazán-szorossal, a Szemenyik, Almási-hegység és szemben a Cserna-havasok eleje.
Innen sok-sok ereszkedéssel egy szép bükkösbe jutottunk. A fák méregzöldek voltak, a földön lila virágok nyíltak. Nagyon jó időpontot választottunk a túrához.
Találkoztunk egy csapat magyarral, akik figyelmeztettek, hogy az út cigánytelepen vezet át. Egy könnyed tudjukkal és legyintéssel nyugtáztuk a rettegésüket. 2018-ban átvonultunk a házak között, egy kisgyerek vezetett át minket némi csoki reményében. Sajnos csak müzliszelet volt nálunk, kicsit csalódottnak tűnt, amikor odaadtuk, de azért megköszönte. Soha ne ítéljük meg első pillantásra a helyieket.
A sziklás szakaszon mászókba botlottunk. Nagyon jó falak vannak Herkulesfürdő környékén, ezen a részen sok nittelt mászóút van, lehet, hogy egyszer ezt is kipróbáljuk. A cigánytelep kérdése néhány száz méterrel arébb megoldódott, mert az úttal párhuzamosan a hegyoldalban új ösvényt jelöltek ki a turistáknak. Oda kellett figyelni, mert a táblák a bokrok között észrevehetetlenül álltak.
Az új út szép erdőn vezet át és kényelmesebb volt, mintha az aszfaltra mentünk volna le. Menet közben elkezdett szemerkélni az eső. Mire elértük az autó utat, már szakadt, és még a Pennybe is be kellett ugrani. Az esti sütögetésről le is mondtunk, mert vizes fával nem buli.
Inelec
A második napon akár a lui Stan is lehetett volna, de a társaság elfáradt. Inkább Inelec felé vettük az irányt. Jobban is jártunk, mert borzalmasan meleg lett. A tegnapi felhős-napos időjárással szerencsénk volt, mert a Domogled sziklás oldalán kellemetlenebb lett volna közlekedni tűző napon. A létrákat kicserélték azóta, hogy utoljára megmásztuk őket.
Inelec talán tavasszal a legszebb. Pont jókor voltunk, virágoztak a gyümölcsfák, minden nagyon zöld volt. Elmentünk az iskolához mézért, aztán vissza a templomhoz pihenni. Visszafelé a friss Via Transilvanica szakaszon Scărişoara felé mentünk vissza az úthoz. Azon a hegyoldalon megy az út, amit letarolt a szél. Csúnya emlékeztető, hogy a békésnek tűnő tájon bármikor lehet brutális időjárás, ami teljes hegyoldalakat tarol le. A halott fák között kezd már megjelenni a növényzet, de sokáig tart, amíg erdő lesz.
Az útvonal keresztez egy patakot, ami a Zglivar hágója alatt ered. Egy malom és kis vízesés teszi érdekesebbé. Fenn van egy ház ugató kutyákkal, de amint jött a gazdájuk, rögtön cukiskodni kezdtek. Az idős néni örült nekünk, barátságos lehet mindenkivel, aki arra jár. A Transilvanica miatt nőni fog a forgalom erre.
Scărişoara is olyan szétszórt tanyás település, mint ezen a környéken a többi. Sok a kecske, olykor eléggé komiszul méregették a kompániánkat.
Lefelé kicsit elkeveredtünk. Hárman lemaradtunk és ahogy mentünk előre, nem találkoztunk a többiekkel. Szaladhattak, vagy mi történt? Hidat sem találtunk a Csernán, csak gázlót, amin át is mentünk. Jobbra fordultunk egy elágazásnál és nem balra a hídhoz, ez később kiderült. A társaság másik fele pedig kiment egy kilátó pontra, mi meg mentünk tovább, mert egy csapat visítozó idiótát akartunk kikerülni. Ők se értették, mi hova lettünk, de végül sikerült telefonon értekezni, hogy mi már az autónál vagyunk, és nincs probléma.
Herkulesfürdő
Hazafelé megálltunk Herkulesfürdőn. A város közepén lévő autentikus balkáni hangulatú melegvizes forrásoknál felújították a partot, és hangulatos sétányt és medencéket alakítottak ki. Ezenkívül néhány épület felújítása is megtörtént vagy elkezdték. Lassan, de biztosan változik Herkulesfürdő.
