Az arad-hegyaljai hétvégén Ambrus Kálmán, hegyimentővel beszélgettem a romániai hegyimentésről, a Zarándi-hegységről és a radnai mászófalról. Kálmán az önkéntes munkát a Maros megyei Hegyimentő és Barlangimentő Szolgálatnál kezdte, majd Aradra költözött, és az aradi hegyimentőknél folytatta az önkénteskedést, ahol később alkalmazott lett. 7 éve boldog házasságban él és két kislány édesapja.
Hogyan lesz valakiből hegyimentő?
Első és legfontosabb dolog, hogy szeretnie kell ezt a hivatást, mert nem teljes állás. Egy hegyimentő szervezetnél kell két évet önkénteskedni, utána lehet elkezdeni az iskolát, amely négy tanfolyamból áll: nyári kezdő és haladó, téli kezdő és haladó. Ha elvégezte az összes tanfolyamot, megkapja az engedélyt, hogy ez legyen a hivatása.
Mi alapján választják ki a teljes állású hegyimentőket?
Két év önkéntességből kiderül, ki lehet hegyimentő. Arad megyében nincs nagy túljelentkezés, mert nincsenek nagy hegyek és látványos mentések. A mentésen kívül van más tevékenység is, amit a hegyimentők végeznek. A turista utak karbantartása, felújítása, információs táblák és oszlopok kihelyezése is a mi feladatunk.
Hogy néz ki a hegyimentő szolgálat szervezeti felépítése?
A hegyimentő szolgálat megyénként szerveződik. Ahol a természeti adottságok olyanok, kötelező hegyimentő és barlangi mentő szolgálatot fenntartani. Vannak megyék, ahol független szervezetként működik, de van olyan, ahol a megyei tanács alá tartozik a hegyimentő szolgálat. A tanácstól kapja a hegyimentő szolgálat a pénzt a működésére, de arról, hogy mire költik, a szolgálat önállóan dönt. Arad megyében a megyei tanács alá tartozik a hegyimentő szolgálat.
Van-e a hegyimentő szervezeteknek csúcsszervezete vagy ernyőszervezete?
Van, az Országos Hegyimentő Szolgálat, amelynek az egyik feladata a tanfolyamok megszervezése és megtartása. Ezen szervezeten keresztül kapják a támogatásokat a megyei tanács alá tartozó és a független hegyimentő szervezetek. Az Országos Hegyimentő Szolgálat tartja a kapcsolatot az adományozókkal.
Hova fut be a segélyhívás?
Van a hegyimentőknek saját telefonszáma: 0-SALVAMONT vagyis 0 725 826 668. Az országos, 112 hívható, ők is értesítik a szolgálatokat. A 112 bármely hálózatról hívható, ha egyáltalán nincs térerő, akkor egy valaki menjen el olyan helyre, ahol van. Ezért nem szabad egyedül túrázni, ha baj van, legyen valaki, aki segítséget tud hívni.
Vannak-e orvosok a hegyimentők között és milyen beavatkozásokat végezhet el egy hegyimentő?
Vannak megyék, ahol van orvos, például Nagyváradon és Marosvásárhelyen, Aradon még nincs. Aradon van 6-8 „paramedic”. Nem orvos, de olyan szakképesítésről van szó, amelyhez a SMURD (Serviciul Mobil de Urgență Reanimare și Descarcerare – Sürgősségi Életmentő Szolgálat) oktatói tartják a képzést. Ilyen képzést kapnak a tűzoltók is. Ezzel próbálunk olyan helyzetekben is segíteni, amelyeknél komplikáltabb esetekről van szó. Nem adhatunk gyógyszereket, csak elsősegélyt nyújthatunk. Ha a kurzus második felét elvégezzük, lehetséges bonyolultabb beavatkozásokat végezni, például intubálást.
Mik a tipikus hibák, amiket a túrázók elkövetnek?
A mi régiónkban kevés baleset történik, mivel nincsenek magas hegyek. A mi régiónkhoz tartozik a Zaránd-hegység, a Béli-hegység (Codru Moma) egy része, a Gajna. Általánosan az öltözködést tudom mondani a magashegységekben, például a Fogarasban és a Bucsecsben. Alacsony szintről nagyon magas szintre lehet jutni, és ott nagyon gyorsan változik az időjárás, akár 5-10 perc alatt is. Sok példa volt rá, hogy papucsban, rövidnadrágban indultak lentről és fenn havazni kezdett.
Mit kell tudni annak, aki először a Zarándba jön?
Az ország valószínűleg legnagyobb kiterjedésű hegysége, nem magas, a magassága 500 és 800 méter között mozog. Nagyon sok helyen jártam, ami tényleg a legszebb az országból. Erdős, sok völgy járható autóval, nagyon sok ösvényen biciklizni is lehet. Az utóbbi időben egyre több turista jön biciklizni, futni a hegységbe. A nyugati részen járnak többen, a világosi és a solymosi vár környékén. A hegység középső része annyira nincsen kiépítve. A keleti része is nagyon szép, ott bicikliversenyt szoktak rendezni Marospetres környékén, vannak turistautak is. Nagyon szép, nagyon vad vidék, lehet látni nyulat, őzet, vaddisznót. A mi régiónkban több mint 700 km-nyi turistaút található. Nagyon sok régi útvonalon már nem járnak turisták, ezért egyes útvonalak ideiglenesen le vannak zárva.
Végigjártad már a főgerincet?
Még nem sikerült végigjárnom. Nagy részét megjártuk, van egy középső rész, ami nagyon elvadult, gyakorlatilag le van zárva, amíg nem érkezik elég kérés a megnyitására. Nagyon nagy munka egy gerincútvonal festése és karbantartása. Nagyon kevés a forrás a gerinchez közel.
Titi bácsi azt mondta, a gerinchez közel 2-3 óránként akadt forrás, de ez régen volt.
A klímaváltozás miatt elég sok forrás nem működik, vagy nincs jó minőségű víz benne. Másrészt egyre kevesebben élnek a hegységben, a gerinchez közeli házakban. A források régebben rendben voltak tartva. Az emberek elköltöznek a városba, egyre kevesebben tartanak állatokat. Ami forrás volt régen, meg se találjuk, mert annyira benőtte a növényzet.
Solymoson kerestük a forrást…
Igen, Solymoson van egy forrás, de nekem se sikerült még megtalálnom.
Milyen útvonalat ajánlasz annak, aki először jár itt?
A turista fizikai állapotától függ. A világosi vár kiemelt fontosságú hely, nagyon látványos és többféle útvonalon fel lehet jutni, amelyek különböző nehézségűek. A vártól másfél-két óra, max. 3 óra alatt át lehet sétálni Feredőre, a kis templomhoz és a forráshoz. Oda-vissza kb. 6 órát vesz igénybe ez az útvonal.
Van-e együttműködés a hegyimentők és a turista egyesületek között?
Van. Két turista szervezet van, amelyek segítettek turistaútvonalakat festeni, így hamarabb végeztünk.
Mióta van mászóhely Radnán?
Körülbelül 20 éve, de már az ’50-es években másztak itt. Szabó András találta meg falat és ő építette ki, barátokkal, mászótársakkal együtt tartja rendben a helyet. Idén több önkéntes dolgozott az első falnál lévő lépcsősoron és a sátorhely kialakításán. Temesvárról és Magyarországról is el szoktak jönni mászni. A hátránya a nyári időszakban, hogy nagyon meleg és vagy kora reggel, vagy este lehet mászni.
Milyen veszélyei vannak a radnai mászófalnak?
Nagyon nem veszélyes a második és a harmadik fal, viszont az első falnál lehetett látni, hogy az évszakok változása és a növények terjedése megviseli a sziklát. Tavasszal láttuk, hogy nagyon nagy darabok lehullottak. A második és a harmadik fal biztonságos, könnyűek az útvonalak és ha betartják biztonsági előírásokat, nem lehet baj.
Köszönöm az interjút!
A romániai hegyimentő szervezet hivatalos honlapja:
Facebook oldala: