Máriaradnai csodák és mondák
Aki az előző poszt után nem menekült el, annak most jön a jutalom… Legendák, mondák, csodák övezik Máriaradna történetét.
A név eredete
Dugonics András Radnai történetek című művében leírja, hogyan kapta Máriaradna a nevét. Radna Uszbu vezér lánya volt, aki Szegedet kapta jutalmul szolgálataiért. Gyula vezér a fia, Gyulafi számára feleségül kérte a lányt. Szegeden Árpád fia Jelek, aki a keresztségben az Iván nevet kapta, megtéríti Radnát. Egyébként a Dugonics szerint Solymos várát Iván építette, amely az ott fészkelő sólymokról kapta a nevét. Radna Ivántól a Mária nevet kapta. A lány úgy érezte, hogy ő már Krisztus jegyese, de Gyulafit is szerette. Iván azt tanácsolta neki, hogy menjen a Maros túlsó partjára a nagynénjéhez, akit Lippának hívtak. Radna nem ért oda, egy vadkan megtámadta és halálos sebet ejtett rajta. Az erdő és a madarak sajnálták a lányt, ezért olyan sötétek az erdők szürkületkor és énekelnek olyan szomorúan a madarak.
Szent István legendája
Szent Istvánnal kapcsolatos legenda, hogy a király menekült a pogányok elöl, fel a radnai hegyre. Amikor áthaladt a szoroson, az beomlott utána, így menekült meg.
Az első csodatétel és a pestisjárványok
Az első csodatételről és az aradi pestisjárványokról az előző bejegyzésben írtam, de ide is leírom, hátha valaki lemaradt róla, mert az évszámok elriasztották. 1695-ben a törökök bevették Lippát. A kolostorban feljegyezték, hogy a fővezéri sátor előtt 1100 embert végeztek ki, a nőket és gyerekeket pedig elvitték rabszolgának. A radnai kápolnát a törökök felgyújtották. A hívek az üszkös és füstölgő romok között sértetlenül találták meg a szentképet. Az égő zsindelyek viszont átszálltak a Maroson és a törökök sátraira hullottak, hatalmas tüzet okozva. A tüzet akkor sikerült eloltatniuk, amikor megölték azt a katonát, aki felgyújtotta a kápolnát. Egy katona úgy döntött, lovával átkel a folyón és elpusztítja a képet. Viszont a lova megbotlott, a lába belesüppedt a sziklába, mintha az olvadt viasz lenne, a török pedig leesett és kitörte a nyakát. 1709-ben Aradon pestis pusztított. Bummer Anna Mária harmadik napja haldoklott, amikor kijelentette, hogy a pestis Isten büntetése és csak akkor tűnik el, ha az aradiak búcsújárást rendeznek a máriaradnai kegyképhez. Az aradiak ezt megfogadták és elindultak a zarándoklatra fegyveresek kíséretében, mert a török még ott volt a Maros túlpartján. A járvány csillapodott, végül elmúlt.1738-ban ismét pestisjárvány tört ki. Ekkor döntöttek úgy az aradiak, hogy rendszeressé teszik a búcsújárást Máriaradnára.
Régi látkép (forrás)
A kővé vált szolgálólány
Egyszer egy szolgálólány szemet vetett a kegyképet övező drágakövekre, és el akarta lopni az egyiket. Az oltárra állva nyúlt a kőért, de megdermedt, nem volt képes mozdulni. A hívek térden állva imádkoztak érte addig, amíg másnap újra tudott mozogni.
Két csodás gyógyulás
A kegyhelyen számtalan csodás gyógyulást jegyeztek fel. 1718-ban egy helyi lakos béna végtagjai meggyógyultak, 1724-ben egy kunszentmártoni, mankóval közlekedő férfi lába jött rendbe.
Máriaradna – 1. rész: a település történetéről
Máriaradna – 3. rész: a búcsújáró hagyományokról
- Domonkos László: Vereségek diadala – Arad-Hegyalja napsütésben: Unicus Kiadó, 2015.
- http://www.mariaradna.com/hu/toertenet