Túra a Drócsára

A Drócsa (Drocea) 836 méter magas csúcsa a Zarándi-hegység legmagasabb pontja. Interneten kevés információt lehet róla találni, nem tartozik a gyakran járt helyek közé. A Szlatina-völgyön áthaladó autóút keresztezi a  Zaránd főgerinc túraösvényét, ezért onnan mentünk fel, kb. 12 km-es túra volt oda-vissza. A piros sáv jól követhető, a festés viszonylag frissnek tűnt.

Éjszaka a solymosi várban

Péntek délután elindultunk Solymosra, úgy döntöttünk, hogy a várban alszunk. A felhős, szeles idő ellenére próbálgattam éjszakai fotókat készíteni a Maros-völgyéről. Miután megjött Gábor Aradról, és kiderült, tudja, merre volt a forrás, kis éjszakai túrára mentünk. Gábor azt mesélte, hogy egy díszes kő állt a forrásnál, de egy földcsuszamlás valamikor betemette az egészet. Esetleg ásni lehet…

Éjszaka a várban
Reggeli köd

Drócsa

A várban ködös reggelre ébredtünk, a Maros völgyéből és a hegyekből pára szállt fel, de úgy tűnt, tisztulni fog az idő. A Maros völgyét Gyulatőnél hagytuk el, és egy nagyon szép, erdei úton haladtunk a turistaút felé. Marosszlatina után kb. 5 km-rel keresztezi a turista ösvény az utat. Könnyen megtaláltuk, mivel vannak jelzések felfestve. Egy régi, erdészeti vagy fakitermelő úton haladtunk meredeken felfele, az egyik oldalon bükkök, a másik oldalon telepített fenyves. Marosszlatina a 19. században a fakitermelésről volt nevezetes, a Drócsa lábánál működött Arad megye legnagyobb faipari gyártelepe, amely a Munk H. és fiai kereskedelmi vállalat tulajdona volt. Az irtások helyére fenyveseket ültettek.

További érdekesség, hogy 1885-ben a szlatinai teleptől tótváradi állomásig ló vontatta ipari vasutat építettek, amelyet az 1890-es években villamosítottak, ebben az elsők voltak az akkori Magyarországon. A villanyvilágítást korán bevezették a gyárba. A madarsáki hegyoldalon 500 méteres siklót építettek. Jelenleg a völgy nyugodt, csendes, a szajkók ordítanak a leghangosabban.

A fenyvest nem kímélte a vihar
Kis kilátás

A kemény emelkedő tetején értük el a Cioaca Lupului 785 méteres csúcsát, ahol a vihar komoly nyomot hagyott az erdőben. Óriási bükkök feküdtek keresztbe-kasul, kettétörve vagy tőből kidöntve. A csúcs szélcsatorna lehet, és valószínűleg a fakitermelés eleve megtizedelte a faállományt. Nehezen jutottunk át ezen a szakaszon, és utána is volt olyan hely, ahol át kellett mászni a fatörzseken.

Gombatelep
Kicsavarta a szél

A Drócsa mellett könnyű lett volna elmenni, csak a GPS adatai alapján kezdtünk el körülnézni a csúcsnak vélt helyen. Az ösvény mellett, egy fán találtunk egy régi táblát, innen volt egy kis kilátás, valószínűleg Háromalmás falucskára. Valószínűleg régen az ösvény jobban követte a gerinc vonalát, és a tábla jó helyen volt.

Kilátás a Drócsáról
Jelzés és régi vésések a fában – régen ez divat lehetett, sok fán van

Visszafele lehűlt a levegő, és kicsit párásabb lett az erdő. A kidőlt fák között visszafele nehezebben találtunk utat, de viszonylag hamar az autónál voltunk és Világos fele vettük az irányt. A Zaránd lábánál fekvő kis falvakon keresztül autóztunk Világosra, ez az útvonal nagyon szép, nagyrészt az út állapota is elfogadható. Néha a Fehér-Kőröshöz is közel kerültünk és láttuk a folyót.

Légyölő galóca

A világosi várnál

Világoson éppen elcsíptük a naplementét, ami itt mindig hihetetlenül látványos. Éjjel a falvak és Arad fényeit lehet látni. Aludni most sem volt a legjobb hely, a többiek mesélték, hogy éjfélkor is volt mászkálás. Nyáron még nagyobb a forgalom, most a hidegben kevesebb ember érezte úgy, hogy megéri feljönni.

Siettünk, hogy elérjük a napnyugtát

Arad

Reggel nehéz volt felkelni, a kidőlt fák között haladni nem volt könnyű menet. Arad fele vettük az irányt, meg akartunk állni fotózni. Most nem volt olyan szép idő, mint a legutóbbi alkalommal, de azért próbálkoztam. Milka Zsolt hozott nekem könyveket, most már az aradi épületekről is több infóm lesz. Az aradi épületekre ráférne a felújítás, még romos állapotukban is tele vannak érdekes, izgalmas részletekkel. A Bohus család palotája 1902-ben épült, bécsi szecessziós stílusban. Az épületben található az Apolló mozi, amely Arad első filmszínháznak épített terme, amely a ’90-es évekig működött.

A Vaslakat-ház a céhes időket idézi. A vaslakat mögötti kis fülkében egy vaslemezzel borított tuskó volt, amelybe a lakatos céh vándorlegényei szögeket vertek. A tuskó jelenleg az aradi múzeumban található, a lakat maradt. Valójában nem is lakat, mert nincs zárja, vasból kovácsolták.

További fotók Aradról a blog facebook oldalán.

A vár reggel
Bohus-palota erkélye
A lakat, amit nem lehet kinyitni

Források:

Scroll to Top