A Bohus család és a kastély
A szlovák Bohus család 1749-től része Világos és a környék történetének, akkor nevezték ki Bohus Imrét a világosi uradalom igazgatójának. 1755-ben Mária Terézia bárói rangot adományozott a családnak. 1778-ban vált a Bohusokévá a birtok. A falu szabályos, sakktáblás szerkezetét osztrák hadmérnökök segítségével 1782-ben alakították ki.
Ha valaki a környék legnagyobb földbirtokosa, akkor kastélyra is szüksége van. A Bohusok a klasszicista, tipikus mezőségi kastélyukat 1824-ben kezdték el építtetni. Az építkezés 1832-ig tartott. A várból is hordtak köveket a kastélyhoz. Földszintes, 30 szobája van, U alakban egy udvart fog közre. A bejáratot dór oszlopok díszítik.
Világosi báró Bohus János az 1830-as években alföldi szlovákokat telepített a birtokra. Konzervatív, a régi feudális viszonyokat fenntartani akaró birtokos volt, elkötelezett híve a bécsi udvari politikának. Gyakran alakult ki konfliktus közte és a birtokán élő jobbágyok között. Alkalmazottai között nem tűrte a magyarokat, inkább románokat és szlovákokat fogadott fel. Az egyik súlyos konfliktust 1835-ben idézte elő, amikor a község legelőit rosszabb minőségű földekre akarta cserélni. A jobbágyok dühükben a földmérők jelzéseit összekeverték, aztán a kastély udvarára vonultak, megverték a tiszttartót. Bohus János Pankotára menekült és onnan küldött fegyvereseket, akik csak másnapig tudtak rendet tartani, mert akkor őket is megtámadták a jobbágyok. Végül katonák érkeztek és helyreállították a rendet.
Bohusné Szögyény Antónia
Világos kiemelkedő alakja a XIX. században Szögyény Antónia volt, akinek a tiszteletére 1910-ben szobrot emeltek Világoson. Antónia 1803-ban született Budapesten. Gyermekkorában jó nevelést kapott, latinul, németül, angolul, franciául tanult. Zongora tanára Liszt Ferenc volt, aki tehetségesnek tartotta, a legkedvesebb tanítványának nevezte. Brunszvik Terézzel ismerték egymást, nagy hatást gyakorolt rá a grófnő. Bohus János feleségeként nem lehetett egyszerű dolga, merőben más nézeteket vallottak. Antónia segítette a szegényeket, sokat jótékonykodott, támogatta a művészeket, költőket, írókat. Világoson óvodát és német-magyar vegyes tannyelvű iskolát alapított az 1840-es években. 1844-ben a Maros elöntötte Aradot, ekkor gyűjtést rendezett az árvíz áldozatainak segítésére és a helyreállítási munkálatokra.
A szabadságharc és a világosi fegyverletétel
Bohus Jánost konzervatív nézetei és bécsi udvarhoz való húzása nem akadályozta meg abban, hogy az 1848-as pesti forradalom előtt pár nappal eltörölje a jobbágyokat sújtó füstadót, dézsmát, robotot. A jegyző Kossuth arcképét is kifüggesztette. Nyáron a románok között megváltozott a hangulat, ők egyértelműen az osztrákok fele kezdtek húzni. A nagybecskereki honvéd táborba akartak katonákat toborozni, de a románok nem akartak menni. Bohus ekkor kijelentette, hogy nem muszáj embereket küldeni. Októberre a helyzet romlott, a lakosok fegyverkezni kezdtek, október 10-én gyulai nemzetőröket bántalmaztak. Végül október 23-án Gál László őrnagy vezetésével a honvédek körbevették Óvilágost, ágyúzták, majd rohammal elfoglalták. 5 lakost kivégeztek és letartóztatták a bírót. Bohus János elvállalta az aradi főispánságot a magyar kormányban, ezért nem tartózkodott Világoson, amikor a fegyverletételre sor került. Görgei több szempont alapján választotta a fegyverletétel helyszínéül Világost. Az oroszok előtt akarta letenni a fegyvert, csak az ő győzelmüket ismerte el. Szögyény Antónia pedig az unokatestvére volt, aki a szabadságharc alatt ruhával, élelemmel segítette a honvédeket, a kastélyban kórház működött. Antónia Brunszvik Teréz kérésére lejegyezte a fegyverletétellel kapcsolatos eseményeket. Viszont írásos megállapodás nem született Görgei és Frolov között, tanuk sem voltak, annál a bizonyos asztalnál csak szóban állapodtak meg.
Részlet visszaemlékezésből:
„Görgey erre összegyűjté táborkarát és a házban együtt volt tiszteket, és tudatta velők, hogy ki fognak a táborba lovagolni, hogy az ott táborozó csapatokat a holnapi katasztrófára előkészítsék.
Állítják, hogy ez ünnepélyes módon történt meg. Egyik ezredtől a másikhoz ment; mindenütt szónokolt, és meggyőzé őket a további védelem lehetetlenségéről, és hogy a fegyverletételtől várható mind az országra, mind a hadseregre üdv.
Lélekrázó jelenetek játszódtak le akkor.
Némely ezred elégeté pompás zászlaját, mások széjjelvagdosták, és darabjait, mint ereklyéket eloszták maguk közt; vén huszárok lelőtték lovaikat és eltörték fegyvereiket. Sőt állítják, hogy egy közülők golyót röpített agyába.
Tény az, hogy számtalan lövés történt, úgyhogy azon véleményben voltunk, hogy e jelenetek közt összeütközésre került a dolog. De nem úgy volt. A hős katonák levegőbe sütötték ki fegyvereiket, így válva meg tőlök, melyektől örökre búcsút kell venniök.”
Szögyény Antónia tevékenysége a fegyverletétel után
A szabadságharc leverése után Antónia továbbra is segítette a volt honvédeket. Az aradi várbörtönben gyakran látogatta a rabokat, gyűjtéseket szervezett számukra, emiatt Haynau többször magához hívatta. (A Haynauról alkotott általános képet árnyalhatja, hogy 1849 decemberében alapítványt hozott létre a háborúban megrokkant katonák számára. A segélyeket nemcsak a császár oldalán harcolók, hanem a magyar honvédek is megkapták.) A világosi kastélyt az osztrákok figyeltették, házkutatást is tartottak, mert úgy vélték, hogy a Szent Koronát oda rejtették el. Antónia a téli időszakokban Pesten tartózkodott, szalonjában segélybizottság alakult. Az 1850-es években gyakori vendégei voltak Deák Ferenc, Eötvös József, Trefort Ágoston és Liszt Ferenc. Támogatta az írókat, művészeket, tudósokat, ezért a szalonja kedvelt találkozóhellyé vált. Antónia Csillagkeresztes hölgy lett, ami a legmagasabb Habsburg női udvari kitüntetést jelentette. Olyan hölgyek kaphatták meg, akik ősi, katolikus főnemesi családból származnak és jelentős karitatív munkát végeznek. Három évtizedig a Pesti Jótékonysági Nőegyesület elnöke, a közélettől 1883-ban vonul vissza a férje halálakor. 1884-ben Antónia köztéri kutat építettet a kastély közelében, amely felett ma a szobra áll. 1890. január 5-én halt meg.
Világosi báró Bohus László és a világosi gazdaság
László Bohus János és Antónia harmadik gyermeke, aki 1839. május 2-án született Pesten, ő foglalkozott később a birtokkal. Kiváló iskolákba járt. Gondolom Antónia szerette volna, ha a fia művelt, tudományokban jártas emberré válik. László a jénai, drezdai, heidelbergi és lipcsei egyetemeken is megfordult. Miután elvette 1867-ben Görgey Beátát, Világosra tért vissza, hogy a birtok igazgatásával foglalkozzon. Két gyermekük született, Elma és Margit. A házasság nem tartott a sírig, később elváltak. Lászlónak nagyon fontos volt a birtok és a szőlőművelés, sokat tett a környék gazdaságának fellendítéséért. Az oktatás fejlesztését ugyanolyan lényegesnek tartotta, mint az édesanyja: három iskolát alapított Világoson és iskolaszéki elnök volt. Az Arad-Kőrösvölgyi vasútvonal létrehozásában nagy szerepet játszott, valamint az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak alapításában részt vett és igazgatótanácsi tag volt. A politikában aktív szerepet játszott az 1870-es évektől. Országgyűlési képviselő is volt. 1890-es években zöldség és gyümölcs szárító üzemet hozott létre a gacsai birtokán, amelyet az akkori legmodernebb eszközökkel szerelt fel.
1882-ben alapította meg a konyakgyárát, amelynek különleges terméke a dinnyelikőr volt. A MARTHY (vagy MARTY) Konyakgyár részvénnytársaságként működött, László lett az elnök-vezérigazgatója.A Dél-magyarországi hajlított Fabútorgyár Részvénytárságnak egészen az 1914-ben bekövetkező haláig volt az elnöke. Lászlónak két szenvedélye volt: a szőlő és a fotózás. 1890. április 30-án Budapesten rendezték meg az Első Amateur – fotográfiai kiállítást, amelynek rendezésében Bohus László is közreműködött, mint a rendező nagybizottság alelnöke. 1911-ben az Aradi Fotóklub II. Országos Művészi Fényképkiállításán az ő képei is szerepeltek. A fotózásban szintén az újdonságok érdekelték, autokróm eljárással és Dufay-rendszerű dioptichrom rovátkás színlemezre is készített színes fotókat. Szögyény Antónia szobrának felállításáról 1908-ban határozott az aradi polgári olvasókör. 1909-ben elfogadták Philipp István és Vass Győző pályázatát. László a kastélypark területéből ajánlott fel egy részt a szobor felállítására, amely 1910-ben készült el. 1922-től a konyakgyárat a Zwack működtette, 1933-ban Aradra telepítették és összeolvasztották a pezsgőgyárral. 1945-ben államosították az aradi üzemet.
A Bohus kastély ma
A kastély ma Ioan Slavici, román író múzeumának ad otthont, aki Világoson született 1848-ban. Emil Montia zeneszerzőnek is szenteltek egy kiállítást, aki Világoson élt. A fegyverletételre az az asztal emlékeztet, aminél Frolov és Görgei tárgyaltak. A kastélyt és környezetét 2014-ben felújították.
Világos váráról itt írtam.
Források:
- Domonkos László: Vereségek diadala – Arad-Hegyalja napsütésben: Unicus Kiadó, 2015.
- https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Csillagkeresztes_h%C3%B6lgy
- http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/03/24/a_remuralmarol_ismert_haynau_vensegere_magyar_hazafi_lett
- http://lexikon.katolikus.hu/C/Csillagkereszt-rend.html
- http://www.evangelikus.hu/bohus-janosne-szogyeny-antonia-vilagos-gorgey
- http://erdelyiriport.ro/riport/historias-szolodombok-kozott-3
- http://szakkonyvkeres.unas.hu/210-eve-szuletett-BOHUSNE-SZOGYENY-ANTONIA-Somogyi
- http://countess.hupont.hu/47/bohus-laszlo-baro-azaz-egy-mosolygo
- https://www.mfvsz.com/archivum/380-nemzetkozi-magyar-fotonap